A búza a világ egyik legfontosabb élelmiszernövénye. A világ lakosságának egyharmada alapélelmiszerként használja a búzát. A búza fő felhasználási területe az élelmiszer-előállítás és a keményítő feldolgozása. Az elmúlt években hazám mezőgazdasága gyorsan fejlődött, de a gazdálkodók bevétele lassan nőtt, és a gazdálkodók gabonafelhalmozása csökkent. Ezért hazánk búzája számára a kiút keresése, a búzafelhasználás növelése, a búzaárak emelése országom mezőgazdasági szerkezetének stratégiai átalakításában, sőt a nemzetgazdaság stabil és összehangolt fejlődésére is hatással van.
A búza fő összetevője a keményítő, amely a búzaszemek tömegének körülbelül 75%-át teszi ki, és a búzaszem endospermiumának fő összetevője. Más nyersanyagokkal összehasonlítva a búzakeményítő számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik, például alacsony termikus viszkozitása és alacsony zselatinizációs hőmérséklete. A búzakeményítő gyártási folyamatát, fizikai és kémiai tulajdonságait, termékalkalmazásait, valamint a búzakeményítő és a búza minősége közötti kapcsolatot széles körben tanulmányozták itthon és külföldön. Ez a cikk röviden összefoglalja a búzakeményítő jellemzőit, az elválasztási és extrakciós technológiát, valamint a keményítő és a glutén alkalmazását.
1. A búzakeményítő jellemzői
A búza szemszerkezetének keményítőtartalma 58-76%-ot tesz ki, főként keményítőszemcsék formájában a búza endospermium sejtjeiben, a búzaliszt keményítőtartalma pedig körülbelül 70%-ot. A keményítőszemcsék többsége kerek és ovális, kis részük pedig szabálytalan alakú. A keményítőszemcsék mérete szerint a búzakeményítő nagyszemcsés és kisszemcsés keményítőre osztható. A 25-35 μm átmérőjű nagy granulátumokat A-keményítőnek nevezik, amelyek a búzakeményítő száraz tömegének körülbelül 93,12%-át teszik ki; a kisméretű, mindössze 2-8 μm átmérőjű szemcséket B-keményítőnek nevezik, amelyek a búzakeményítő száraz tömegének körülbelül 6,8%-át teszik ki. Vannak, akik a búzakeményítő granulátumot átmérőjük szerint három modellszerkezetre osztják: A típusú (10-40 μm), B típus (1-10 μm) és C típus (<1 μm), de a C típust általában B típus. Molekuláris összetételét tekintve a búzakeményítő amilózból és amilopektinből áll. Az amilopektin főként a búzakeményítő granulátumokon kívül, míg az amilóz főleg a búzakeményítő granulátumokon belül található. Az amilóz a teljes keményítőtartalom 22-26%-át, az amilopektin pedig a teljes keményítőtartalom 74-78%-át teszi ki. A búzakeményítő paszta alacsony viszkozitású és alacsony zselatinizációs hőmérséklettel rendelkezik. A viszkozitás termikus stabilitása zselatinizálás után jó. Hosszan tartó melegítés és keverés után a viszkozitás alig csökken. A gél szilárdsága lehűlés után magas.
2. A búzakeményítő előállítási módja
Hazámban jelenleg a legtöbb búzakeményítő gyár a Martin-módszeres gyártási eljárást alkalmazza, fő berendezése a gluténgép, gluténszita, gluténszárító berendezés stb.
A gluténszárító légáramú ütközéses vortex flash szárító egy energiatakarékos szárító berendezés. Tüzelőanyagként szenet használ, a hideg levegő áthalad a kazánon, és száraz forró levegővé válik. A berendezésben szuszpendált állapotban diszpergált anyagokkal keveredik, így a gáz- és szilárd fázisok nagyobb relatív sebességgel áramlanak előre, és egyúttal elpárologtatják a vizet, hogy elérjék az anyagszárítás célját.
3. Búzakeményítő alkalmazása
A búzakeményítőt búzalisztből állítják elő. Mint tudjuk, hazám búzában bővelkedik, alapanyaga is elegendő, és egész évben megtermelhető.
A búzakeményítő felhasználási köre széles skálán mozog. Cérnametélt- és rizstészta-burok készítésére használható, emellett széles körben használják az orvostudományban, a vegyiparban, a papírgyártásban stb. Nagy mennyiségben használják az instant tészta- és kozmetikai iparban. A búzakeményítő segédanyag – glutén – sokféle étel készíthető, és kivitelre is előállítható vegetáriánus kolbászkonzerv. Aktív gluténporrá szárítva könnyen tartósítható, az élelmiszer- és takarmányipar terméke is.
Feladás időpontja: 2024. augusztus 22
