A búza a világ egyik legfontosabb élelmiszernövénye. A világ népességének egyharmada a búzát használja alapvető élelmiszerként. A búza fő felhasználási területei az élelmiszergyártás és a keményítő feldolgozása. Az elmúlt években hazám mezőgazdasága gyorsan fejlődött, de a gazdálkodók jövedelme lassan nőtt, és a gabonafelhalmozódásuk csökkent. Ezért a kiút keresése hazám búzájának, a búzafelhasználás növelése és a búzaárak emelése az ország mezőgazdasági szerkezetének stratégiai kiigazításában fontos kérdéssé vált, sőt a nemzetgazdaság stabil és összehangolt fejlődését is befolyásolta.
A búza fő összetevője a keményítő, amely a búzaszemek tömegének körülbelül 75%-át teszi ki, és a búzaszem endospermiumának fő alkotóeleme. Más nyersanyagokhoz képest a búzakeményítő számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik, mint például az alacsony termikus viszkozitás és az alacsony zselatinizációs hőmérséklet. A búzakeményítő előállítási folyamatát, fizikai és kémiai tulajdonságait, termékalkalmazásait, valamint a búzakeményítő és a búza minősége közötti összefüggést széles körben tanulmányozták belföldön és külföldön. Ez a cikk röviden összefoglalja a búzakeményítő jellemzőit, az elválasztási és extrakciós technológiát, valamint a keményítő és a glutén alkalmazását.
1. A búzakeményítő jellemzői
A búza szemszerkezetének keményítőtartalma 58–76%-ot tesz ki, főként a búza endospermiumsejtjeiben található keményítőszemcsék formájában, a búzaliszt keményítőtartalma pedig körülbelül 70%-ot tesz ki. A keményítőszemcsék többsége kerek és ovális, kis számuk pedig szabálytalan alakú. A keményítőszemcsék mérete szerint a búzakeményítő nagyszemcsés és kisszemcsés keményítőre osztható. A 25–35 μm átmérőjű nagy szemcséket A-keményítőnek nevezik, amelyek a búzakeményítő száraz tömegének körülbelül 93,12%-át teszik ki; a mindössze 2–8 μm átmérőjű kis szemcséket B-keményítőnek nevezik, amelyek a búzakeményítő száraz tömegének körülbelül 6,8%-át teszik ki. Vannak, akik a búzakeményítő-szemcséket átmérőjük szerint három modellstruktúrába sorolják: A típus (10-40 μm), B típus (1-10 μm) és C típus (<1 μm), de a C típust általában B típusként osztályozzák. Molekuláris összetételét tekintve a búzakeményítő amilózból és amilopektinből áll. Az amilopektin főként a búzakeményítő-szemcséken kívül, míg az amilóz főként a búzakeményítő-szemcséken belül található. Az amilóz a teljes keményítőtartalom 22-26%-át, az amilopektin pedig a teljes keményítőtartalom 74-78%-át teszi ki. A búzakeményítő-paszta alacsony viszkozitású és alacsony zselatinizációs hőmérsékletű. A zselatinizáció utáni viszkozitás termikus stabilitása jó. A viszkozitás hosszú távú melegítés és keverés után is alig csökken. A gél hűtés utáni szilárdsága magas.
2. A búzakeményítő előállítási módja
Jelenleg hazámban a legtöbb búzakeményítő-gyár a Martin-módszer szerinti gyártási eljárást alkalmazza, fő berendezései a gluténgép, a gluténszűrő, a gluténszárító berendezés stb.
A gluténszárító légáramlásos ütközéses örvénylepárló egy energiatakarékos szárítóberendezés. Tűzanyagként szenet használ, és a hideg levegő áthalad a kazánon, és száraz, forró levegővé válik. A berendezésben szuszpendált állapotban diszpergált anyagokkal keveredik, így a gáz- és szilárd fázis nagyobb relatív sebességgel áramlik előre, és egyidejűleg elpárologtatja a vizet az anyag szárításának célja érdekében.
3. Búzakeményítő alkalmazása
A búzakeményítőt búzalisztből állítják elő. Mint mindannyian tudjuk, hazám gazdag búzában, alapanyagai elegendőek, és egész évben termelhető.
A búzakeményítő széleskörű felhasználási lehetőségekkel rendelkezik. Felhasználható tészta- és rizstészta-csomagolások készítésére, de széles körben alkalmazzák az orvostudományban, a vegyiparban, a papírgyártásban stb. Nagy mennyiségben használják az instant tésztákban és a kozmetikai iparban. A búzakeményítő segédanyaga – a glutén – különféle ételekhez alakítható, és konzerv vegetáriánus kolbászok is előállíthatók belőle exportra. Ha aktív gluténporrá szárítják, könnyen tartósítható, és az élelmiszer- és takarmányipar terméke is.
Közzététel ideje: 2024. augusztus 22.